személyeknek szól.
Közlekedési balesetek
Kártérítési eljárás
Kárbejelentés
A vétlen károsult a káreseményt - annak bekövetkeztétõl számított - 30 napon belül köteles bejelenteni a károkozó biztosítójának. A bejelentés elmulasztása (kivéve, ha ez a károsult önhibáján kívül történik) a biztosító mentesülését eredményezi, ha a késedelem miatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.
Casco esetében a biztosítási kötvény tartalmazza azt a határidõt, amelyen belül a kárbejelentést meg kell tenni (általában az észlelést követõ két munkanapon belül).
Kártérítésre kötelezett szerv
A kártérítési eljárást a károkozó gépjármû tulajdonosának, ill. üzembentartójának felelõsségbiztosítójával szemben kell megindítani.
Abban az esetben, ha a gépjármû üzembentartója mégsem rendelkezik kötelezõ felelõsségbiztosítással, akkor a MABISZ által kezelt garancia alapból (Kártalanítási Számla) térítik meg a károkat. Ismeretlen gépkocsi által okozott kár esetében a Kártalanítási Számla csak a személyi sérüléses károkat téríti meg (gépkocsi kárt nem).
Külföldi károkozó
Amennyiben magyarországi személynek külföldön EU-s telephelyû gépjármû üzemeltetésével kárt okoznak, úgy a magyar károsult a kártérítési igényét a károkozó gépjármû felelõsségbiztosítója által Magyarországra kijelölt kárrendezési megbízottjához is benyújthatja. (Amennyiben a külföldi biztosító nem nevezett ki Magyarországra kárrendezési megbízottat, úgy a kárigényt az un. Kártalanítási Szervezethez kell benyújtani.)
Abban az esetben, ha a Magyar Köztársaság területén külföldi telephelyû gépjármû üzemeltetésével okoztak kárt, a kártérítési igényt a Nemzeti Irodával (MABISZ-on belül mûködõ szervezet) szemben is lehet érvényesíteni.
Kártérítési eljárás gépkocsikár esetében
A kárbejelentést követõen sor kerül a kárfelvételre (helyszínen vagy a biztosítónál). A biztosítóval megegyezés születik a kárrendezés módjában (gyorsított kárrendezés számla benyújtása nélkül vagy számlás kárrendezés). A biztosító kárszámítását tanácsos ellenõrizni.
Ha a felelõsség megállapítása érdekében hatósági vagy bírósági eljárás indult, a gépkocsikár rendezése csak a hatósági eljárás lezárása után lehetséges.
Egyes biztosítótársaságok egyre gyakrabban „mondvacsinált” okra hivatkozással megtagadják a kártérítés (vagy annak egy részének) kifizetését. Ilyen esetben minél hamarabb el kell indítani a bírósági eljárást (polgári kártérítési per).
Kártérítési eljárás személyi sérülés esetében
A kártérítési eljárást célszerû minden esetben egy peren kívüli egyeztetési eljárással (egyezségi ajánlattal) kezdeni, melynek célja, hogy a károkozó gépkocsi üzembentartójának felelõsségbiztosítójával rövid idõn belül peren kívüli egyezség szülessen.
Mivel az egyezség megkötése csak a gyógyulási szakasz után lehetséges, ezért már az eljárás kezdetén elõleg kiutalását kell kérni a biztosítótól.
Abban az esetben, ha nem születik peren kívüli egyezség, akkor a károkat polgári peres kártérítési eljárás keretében lehet érvényesíteni.
Perköltségek, elévülés
A polgári peres eljárás megindításakor (keresetlevél benyújtása) a felperesnek nem kell elõre leróni a peres eljárás illetékét (kártérítési követelés 6 %-a). Azonban pervesztesség esetén a pervesztesség arányának megfelelõen az illetéket és a perköltséget is meg kell fizetni.
Közlekedési baleseteknél az elévülési idõ az általános öt évtõl eltérõen három év, vagyis a kártérítési igényeket három évig lehet érvényesíteni.
Vagyoni és nem vagyoni károk
A károk polgári jogi értelemben vagyoni és nem vagyoni károkra oszthatók fel.
A károsult vagyoni kára a következõ tényezõkbõl állhat:
- Felmerült kár (gépkocsikár, beleértve a gépkocsi értékcsökkenését, ruhakár, stb.)
- Indokolt kiadás (bérgépjármû, gyógykezelési költségek, ill. a betegség alatti többletkiadások, hozzátartozók látogatási költségei, gyógyszerek, ápolási költségek (akkor is, ha ezért a hozzátartozó nem kért semmit), temetési kiadások, kiskorú felnevelési költségei, stb.)
- Elmaradt haszon (a beteg, a beteget ápoló hozzátartozók keresetkiesése, stb.)
Nem vagyoni kártérítés, melyet erkölcsi kárnak is neveznek a személyiséghez fûzõdõ jogok megsértése esetén jár (élethez, testi épséghez, egészséghez fûzõdõ jog). A nem vagyoni kár leggyakoribb megjelenési formája a fájdalom, lelki szenvedés, hozzátartozó elvesztése, testi épség megsértése és az egészség elvesztése által kiváltott sérelem.
Kár kiszámításához szükséges dokumentumok
A kártérítési eljárások sikeres véghez viteléhez szükséges, hogy a károsultak minél több számlát, igazolást összegyûjtsenek a kifizetett összegekrõl, a kártérítési igények csak így igazolhatóak egyértelmûen.
A személyi sérüléssel járó közlekedési baleseteknél a kártérítési követelés pontos meghatározása (nem vagyoni kár, jövõbeli várható jövõbeli keresetkiesés, ápolási, gyógykezelési költségek, stb.) csak a teljes orvosi dokumentáció ismeretében lehetséges.
Kártérítés mértéke és módja
Miután a kár jogi értelemben vagyoni és nem vagyoni lehet, a kártérítésnek is két fajtája létezik: vagyoni és nem vagyoni kártérítés.
A vagyoni kártérítés általában pénzben történik, mely lehet egyösszegû vagy járadék, vagy a kettõ kombinációja. A károsult beteg egy összegben általában a már elszenvedett károkat követelheti, a jövõbeli károk (jövõbeli keresetkiesés, kezelési, ápolási, tartási költségek, stb.) kompenzálása általában járadék formájában történik. A kártérítést fizetõ biztosítóval azonban általában meg lehet állapodni a jövõben fizetendõ járadékok elõre egy összegben való megváltásában.
A nem vagyoni kártérítés terén az összegszerûség tekintetében mára már kialakult egy viszonylag egységesnek nevezhetõ bírói gyakorlat. A bíróságok a kár összegszerûségének megállapításakor általában figyelembe veszik a sérülés nagyságát, maradandó voltát, halálesetkor a halott életkorát, a hozzátartozói kapcsolat szorosságát.
Halálesetnél a közeli hozzátartozóknak fejenként járó nem vagyoni kártérítés mértéke 2-5 millió Ft között van. Ennél legmagasabb összegû kártérítést a hazai bírói gyakorlat a rokkantságot okozó balesetek esetén ítél meg. Kisebb rokkantság esetén (pl. egy végtag elvesztése) 6-7 millió Ft összegû nem vagyoni kártérítés mondható általánosan elfogadottnak, teljes rokkantság esetén (pl. teljes bénulás) ez jelenleg már 10-15 millió Ft körül mozog.
Az oldal tartalmát összeállította: Dr. jur. Dr. med. Hantos Ádám ügyvéd
